Ilyen átfogó témáról röviden csak képeket lehet felvillantani. Azt, amit a KALOT működésének első 10 évében dolgozott és utána negyven évig szenvedett pár sorban elmondani nem lehet.
A KALOT úgy kezdődött el P. Kerkai Jenő verbuválásában, hogy lelkigyakorlatra hívott két kiszemelt munkatársat és azt mondta nekik "Jöjjenek, segítsenek nekem felemelni a magyar népet!". Ez volt mindig az ő verbuváló mondata. Hozzátartozik a történethez, hogy P. Kerkai akkor fejezte be tanulmányait és a szegedi egyházmegyeközi szemináriumban kapott teljes napot kitöltő beosztást. Azzal a munkával, melyre munkatársakat toborzott ő maga csak hétvégeken tudott foglalkozni.
A verbuváló mondat 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után, amikor ott is elkezdték szervezni a KALOT-ot, a szilágysomlyói rendőrkapitány lejegyzése szerint P. Nagy Töhötöm, a jezsuita munkatárs megfogalmazásában, már így hangzott: "Valláserkölcsi alapon Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős kis egyedeket, önérzetes magyarokat akar nevelni a KALOT. E cél érdekében szükséges a köztudatba vinni az álszent pietizmus helyett "az igazság vallását". Nem rózsafűzéres és miatyánkot mormoló, de ugyanakkor szociális vonatkozásban krisztustalan vallásosságra, hanem a krisztusi hitet és igazságot és élet gyakorlati valóságában élő keresztény világszemléletre van szükség. Az egyház minden időben megtalálta az idők szükségletéhez mérten azt a módot, amelyen át a tiszta keresztény vallásosságot gyakorolta. A ma szükséglete a szociális vallásosság." A két fogalmazás között nincs ellentét. Az utóbbiban bővebben ki van fejtve a cél, mely változatlanul így hangzik: felemelni a magyar népet.
Hogyan akarták ezt a KALOT szervezői elérni?
P. Kerkai első munkatársai segítségével egy négyes programot fogalmazott meg, melynek szervesen összefüggő elemei, egy-egy jelszóba öntve az egyszerű emberek számára is érthetően, úgy hangzottak, ahogy még a rendőrkapitány is egy hallásra megértette: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! Akartak nevelni a magukra hagyott tehetséges magyarokból. A rendőrfőnök pontosan érzékelte, hogy a KALOT program nem valami vallásos jámborságba öltöztetett szociális-kulturális érzés, hanem olyan életprogram, amelyben mind a négy irányzat egyformán fontos. Ma úgy gondolnók: nem valami új lelkiségi irányzatot akartak bevezetni, hanem egy életformát, melyben ezek az elemek dominálnak, a krisztusi életeszmény, a saját kultúra fejlesztése, a megélhetés biztosítása, a helyes nemzeti érzés. Ők pontosan tudták, hogy az az ember, akinél hiányos a kultúra, ki van szolgáltatva másnak. P. Kerkai ezt egyszer úgy fogalmazta meg: Jaj a magyarságnak, ha olyan igénytelen, ha csak olyan műveltségre tesz szert, mint a cigányok, mert akkor a magyar a saját országában csak szolga-munkát végezhet. Meg kell tanulnunk élni itt és boldogulni. Az életerős nép program az anyagi boldogulást és az életképes, az életet szerető családot jelentette. "Önérzetes magyar" a KALOT elgondolásában az, aki tudja, hogy mi ő maga, mi a saját kultúrája. A hiteles magyar öntudatot sugallta az akkori korszellem is, gondoljunk Kodály munkásságára vagy a népi írók műveire. Máma valódi önazonosság tudatról beszélhetnénk 1935-ben, amikor a KALOT elindult nem volt ugyan még diszkó-kultúra, de volt más romboló hatás, s tudjuk, hogy Kodály is nagyom nehezen tudott csak elismerést szerezni az igazi magyar kultúrának, mert a nép annyira ki volt már forgatva a saját kultúrájából.
A négyes program egységes egészet alkot és minden KALOT munkában benne kellett lennie valamilyen formában. A négyes program volt a KALOT egyik titka, mely minden lényeges célkitűzést tartalmazott, amire az életre felkészűlő fiatalembernek szüksége volt. Tudták mi a dolguk, mi a fontos, vagy mi a mellékes életükben. Védve voltak a nácizmus, a nyilas mozgalom, a szocializmus, de minden egyoldalú lelki programban elvesző egyoldalúság ellen is. Az egyszerű földműves fiatalember is tudta, különös iskola nélkül is, hogy milyen úton kell járnia, ha megbízhatóan akar boldogulni.
Kiket akart a KALOT megnyerni
Amikor a KALOT elindult, akkor az agrárifjúság volt a legelhanyagoltabb társadalmi réteg. Ismerjük az akkori nagybirtokrendszert, az egyetlen változást hozó megoldást, az agrárreformot, - a magyar ember tehetséges fajta, ezt igazolta a KALOT számtalan alkalommal -, hiába vállalta volna magára a nehézségeket, boldogulásának alapjához, a magyar földhöz nem juthatott hozzá. Ha nem tanulhatott, akkor viszont meg kellett elégednie a szolgasorssal. Olyan nagy volt a földreform dolgában a közéleti ellenállás, hogy a püspökök se látták a kiutat.
A KALOT Mozgalom koncepciója, fölépítése és szervezési módja megtalálta az akkori adottságokat. Minden községben volt az Actio Catholica-nak legényegylet-ága. P. Kerkai elvállalta az Agrárifjúság Legényegyletek Országos Főtitkári tisztét s ez által meghatározó kapcsolatba került azzal a réteggel, melyre mozgalmát építeni akarta. A legények csakhamar megtapasztalták, hogy az új mozgalom, melyet az Atya hirdet, nemcsak a lelki életükkel akar törődni, hanem evilági boldogulásukkal is, tömegesen fordultak a KALOT-hoz. P. Kerkai nyíltan hirdette a földreform szükségességét, de a püspököknél elgondolásával kezdetben elutasításra talált. Az agrárifjúság társadalmi helyzetéhez és boldogulásának kilátásaihoz hozzátartozott a teljes politikai kiszolgáltatottság állapota is. Az első világháború utáni konszolidációban a kormányzat megegyezést kötött a munkások érdekvédelmét ellátó szakszervezetekkel, de azoknak tudomásul kellett venniük, hogy mindez nem vonatkozott az agrárifjúságra. A legnagyobb társadalmi réteg teljesen ki volt rekesztve minden munkásvédelemből. A KALOT mindjárt az első órákban tevékenységét munkásvédelemmel kezdte. Farkas György könyve (A KALOT és népfőiskolái) jól dokumentálja a sikeres bérharcokat. Ezek az akciók már kezdettől fogva ellenségeket szereztek a KALOT-nak a nagybirtokosság köréből.
Hogyan szerveződött a KALOT az agrárifjúság körében, mikor azok reggeltől estig munkában vannak, s nem érnek rá tanfolyamokon részt venni?
A tanfolyamokat főleg télen csinálták, és a hétvégeken. A szervezés azzal kezdődött, hogy megkérték a plébánost, vagy a falu más vezetőjét, küldjön értelmes, érdeklődő fiatalokat egy három és félnapos ingyenes tanfolyamra. A KALOT "szervezésének" első lépése mindig egy három és félnapos tanfolyam volt, - eleinte a jezsuiták szegedi tanyáján, egyszerű körülmények között, bennlakási lehetőséggel - , ahol szemléletesen megismertették a célkitűzéseket (a négyes jelszót), mindjárt példákkal illusztrálva hogyan történik a KALOT-ban a vezetőképzés. Ez a tanfolyam volt egyúttal a minta a későbbi egyleti foglalkozásokra.
A KALOT Központ nem irányító szerve, hanem kiszolgáló, segítő intézménye volt mind az egyletek, mind az egész Mozgalomnak. Például minden egyleti foglalkozásra itt készítették el azt a féloldalas hírt, vagy aktuális témát, melyet a legénynek az egyleti estén, az egyórás önképző foglalkozás során fel kellett olvasnia, és ehhez a többieknek szabadon hozzá kellett szólniuk. Így képezték magukat és szokták meg a közönség előtt való felszólalást. A Központ segített az Egyletnek, hogy igényüknek, műveltségüknek megfelelő irodalmi anyagot, verseket, színdarabokat kapjanak, melyet az egyleti összejövetelek tanulmányi részében megtanultak, megismertek. Szerves része volt a KALOT egyleti önképzésének a társadalmi illemszabályokba való bevezetés is. Az "illik, nem illik" foglalkozáson elsajátították a társadalmi illemszabályokat, s később fesztelenül tudtak viselkedni más társadalmi csoportbeliekkel szemben.
A tanulmányi programon kívül szerves része volt az egyleti összejöveteleknek (és az agitátor tanfolyamnak) a "nemes szórakozás" mikéntjének elsajátítása. Az egyletekben elterjedtek a biliárd asztalok, megtanulták a szellemet is megmozgató kártyajátékot, a sakkozást, a népi kultúra játékait. Az egyszerű falusi legényeknek meg kellett tanulniuk a hallgatóság előtti fellépést, valamilyen téma közös megvitatását, verseket, népdalokat kellett megtanulniuk és előadniuk, színdarabokat betanulni, magukat szakmai vonalon képezni. A KALOT-ba bevezető első kurzus, a három és félnapos "agitátorképző tanfolyam" csütörtökön kezdődött és vasárnap délután ért véget. A "záróvizsga" rendszerint közönség előtt történt, ahol a legények bemutatták mit tanultak a tanfolyamon s egyben azt is, hogyan fogják tovább végezni a munkát az egyletben. A záróvizsga hallgatósága csodálattal tapasztalta, hogy az egyszerű falusi legények meg mernek szólalni, verset szavalnak, népdalokat ismernek, elkezdenek könyveket olvasni. Futótűzként terjedt el a híre hogyan képzik a legényeket a KALOT-ban, és sokan kérték, hogy velük is foglalkozzon a KALOT.
A "záróvizsgáról" azzal a feladattal bocsátották el a legényeket, hogy hazatérve mondják el legény barátaiknak mit tanultak a kurzuson, az érdeklődők találkozzanak rendszeresen egymással, és ha megerősödik barátságuk, alakítsanak ők maguk is egyletet. Ez a "sejtmódszeres", a baráti kapcsolat útján megvalósuló "szervezés", a belülről kifelé és alulról felfelé építő szervezési mód, lényeges kelléke a KALOT életének, mert az emberek szabadságára, szimpátiájára épít, míg az ellentétes módszer (a kívülről befelé és felülről lefelé irányuló szervezés) nélkülözi a személyes megszólítást.
A KALOT felvázolt szervezési módszere azt jelentette, hogy a jól kiválogatott legényeknek csupán egy három és félnapos bevezető kurzust kellett adni, s amikor egyletté alakultak attól kezdve folyamatos szellemi segítséget kellett nyújtani nekik, de az élet ment magától. Ez a titka a KALOT robbanásszerű elterjedésének. Noha a mozgalomnak összesen csak 10 éves zavartalan élete volt, mégis ezalatt 20 népfőiskolát tudott alapítani a 3500 helyi egyletben működő tagság képzésére és félmilliós létszámú mozgalommá tudott fejlődni, mely szám magába foglalja a hetente gyűlést tartó egyletben dolgozó rendes tagokat és az un. Pártoló tagokat, akik támogatták a KALOT munkáját, céljait tagdíj fizetésével, bizonyos rendezvényeken való részvétellel, a KALOT-ba "jártak", de nem tartoztak a nyilvántartott egyleti tagok csoportjába. A KALOT ezeket időnként seregszemlékre, találkozókra hívta meg, hogy kialakuljon bennük is az országos Mozgalomhoz való tartozás érzése. Ezek azonban közvetlenül nem folytak bele a Mozgalom irányításába.
A KALOT-ot ellenfelei többször is fel akarták oszlatni. Az egyik veszélyes helyzet a Levente Mozgalommal kapcsolatban alakult ki. A háború idején a kormányzat egységes ifjúsági szervezetet akart kialakítani a Levente Mozgalom keretein belül. A KALOT-nak azonban sikerült további létezését egy "menekülés előre" lépéssel biztosítani. Az ár: felvállalta az egész egységes magyar ifjúsági mozgalom képzését a bevált KALOT program szerint és lemondott a sport foglakozásokról, valamint a nemzeti ünnepek rendezéséről a Levente javára. A KALOT-ot ennek fejében vallási intézménynek minősítették és a háború végéig folytathatta működését.
A feloszlatás 1946-ban érte utol a KALOT-ot. A kommunisták rájöttek, hogy amíg a KALOT létezik, addig ők nem férkőzhetnek közel az agrárifjúsághoz. Egy megrendezett "gyilkosság" vádjával kieszközölték az engedélyt a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól a KALOT betiltására. Az ármánykodás itt hamar kiderült, de egyházi részről is "megvonták a bizalmat" a KALOT-tól, mivel közösen a MADISZ-szal szerepeltek egy naggyűlésen. A betiltás után P. Kerkai elindított egy nagyszerű lelkigyakorlatos akciót. "Falumanréza" néven, amely fel akarta készíteni az egyház kebelében dolgozó fiatalokat a várható vallásüldözésre. A falumanréza ötnapos kurzusán két év alatt 22 ezer volt KALOT-os vett részt. Ekkor jött el végső csapás: bebörtönözték P. Kerkait és "kémkedés és hazaárulás" vádjával tíz és fél évre ítélték, a volt KALOT vezetőket pedig a rendszerváltásig szakadatlanul üldözték.
A KALOT újraindítása 1988-ban történt II. Rákóczi Ferenc Népfőiskolai Szervezet címén. A KALOT nevet eleinte kiejteni sem volt szabad, de 1992-ben névváltozással újra KALOT-nak hívhatta magát a szervezet. Nem mertek sajnos indulni az ifjúsági programmal. Így nem működött az ifjúsági vezetőképzés sem. A vezető-utánpótlás hiánya miatt a Mozgalom egyre inkább öregedett és a kihalás útjára lépett. Ebből keletkezett az évekig tartó véleménykülönbözet a KALOT-on belül. A belső viták és huzavona legalább öt évvel szakította meg a fejlődést. A vitás felek együttes kiút-keresése, s a Magyar Katolikus Püspöki Kar sürgető fellépése eredménye képpen, 2000. március 2-án végül megvalósult egy hárompontos reform: 1./ "KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom" néven, 2./ közösen, saját maga szervezhetne átképző kurzusokat, illetve ilyen állami kurzusokra átirányítaná az embereket. Mindezeket a KALOT a katolikus nevelés eszközeivel tenné. Főleg ezzel lehetne az emberek segítségére, akiknek a foglalkozás, változtatás nagy lelki terhet jelent.
A nagyobb gond a KALOT program időszerűsége iránt nincs semmi kétség, de nagy nehézséget jelent pl. az, hogy az elkerülhetetlenül szükséges közös összejövetelre hogyan találják meg az időt.
|
